Amikor telefonon felhív Jekelfalussy Zoltán

Egy átlagos irodai nap volt. Már-már unalmas. Ekkor megcsörrent a telefon és a vonal végén egy kellemes, érettebb férfihang mutatkozott be „ Jekelfalussy Zoltán vagyok „ 
Még ha hinnék az időutazásban, vagy az idő-tér dimenzió mozgásában… az utolsó fiumei kormányzó 1917-18-ban- aki szerepel az Elengedett kedves című regényemben is : jekel és margitfalvi Jekelfalussy Zoltán volt.103 éve. Hogy is van ez? 
Természetesen nem a kormányzó támadt fel. A Németországban élő rokona, leszármazottja, az 1944-ben született Dr.Jekelfalussy Zoltán főorvos hívott fel. A Fiume Barátai Egyesület elnökét kereste.

Dr. Jekelfalussy Zoltán fogorvos, Menden ( Dortmund mellett, Németország) 

A Doktor úr kissé feldúlt volt és később értettem meg, hogy miért. Az előző nap este az M5 műsorán látta az " Ez itt a kérdés" című műsort, amely az Őszirózsás "Forradalommal " és Károlyi Mihály 1918-as és azt követő felelősségével foglalkozott. A műsorban neves történészek elemezték az első világháború korszakát, a Magyar Királyság végnapjait. Dr. Hatos Pál kérdésre elmondta: Nemcsak Károlyi felelőssége állapítható meg az ország elvesztése miatt, hanem másoké is. Ott van például az utolsó fiumei kormányzó, Jekelfalussy Zoltán bűne, aki 1918.október 29-én hajnalban, a Kormányzói Palota szeneskamráján keresztül menekült el Fiuméből és családjával és néhány hű emberével különvonattal Bécsbe utazott. Hatos Pál szerint ezzel a fiumei magyar közigazgatás első embere cserbenhagyott 6500 magyart, amiért később a Fiumei Magyar Kaszinó is törölte tagjai közül.

Dr. Hatos Pál történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója 

Jekelfalussy doktor úr történelmi ismeretei és  személyes, családi érintettsége miatt is botrányosnak tartotta Hatos Pál kijelentéseit. A Dombóvári Hírlap 1921.évi 4. számára hivatkozott- amely kutatható manapság is-  s amely szerint az utolsó fiumei magyar kormányzó távozása előtt a következőket mondta: " A helyzet most úgy hozta, hogy távoznom kell. De visszatérek hozzátok, mert én akkor is Fiume kormányzója maradok.". A doktor úr kiváncsi volt a véleményemre, hogy pro vagy kontra állok Jekelfalussy megítélése kapcsán. Kérdésére elmondtam: bár Magyarországon Hatos Pál véleményét osztják talán a legtöbben, én is olvastam a Dombóvári Hírlap azon számait, amelyek a fiumei magyar uralom utolsó napjaival foglalkoztak. Olyan személy írta, aki újságíróként személyesen jelen volt Fiumében. Tehát számomra hiteles a közlés. A 4-ik számban az utolsó nap, utolsó órái elevenednek meg szemünk előtt. A Jelasics ezred támadása, a Magyar Királyi Törvényház kifosztása, Jekelfalussy Zoltán kormányzó válságbizottsága és kétségbeesett kérése a magyar kormány, a miniszterelnök és a honvédség parancsnoka felé: SEGÍTSETEK! Mint utólag kiderült: a bizottság tagjai Dr. Vio fiumei olasz polgármester és Nikola Istvánovics városparancsnok is elárulták a kormányzót. Ebben a helyzetben került sor a kormányzó távozására, amikor a horvát katonaság és a többségében szláv ajkú csőcselék fosztogatott a városban, leverve a magyar címereket és letépve a magyar zászlókat.

S hogy mi a véleményem? A kialakult helyzetben a kormányzó racionális döntést hozott távozásával, hiszen személyes jelenléte még inkább fokozta volna az indulatokat.Nem szerette a horvátokat és a horvátok sem szerették őt. Ez tény. Mit használt volna a fiumei magyaroknak, ha a kormányzó hősi halált hal egy szál karddal a kezében a horvát katonák fegyverétől? 

Visszatérek hozzátok- ez volt Jekelfalussy célja, ami sajnos sohasem valósult meg. A Trianoni Szerződés 6-ik cikkében Magyarország lemondott Fiuméről és a magyar-horvát tengermellékről. Fiume - az Olasz Királyság részeként létezett a két világháború között. A magyar reviziós politika hatástalan volt ezen a területen, a földrajzi távolság és az olasz szövetségi rendszer kettőssége miatt. Egyesek szerint Horthy Miklós kormányzó elképzeléseiben élt Fiume visszavétele, azé a tengeri kikötővárosé, ahol 1886-ban tengerész kadéttá avatták.

S végül feltehetjük újra a kérdést: Jekelfalussy Zoltán pro vagy kontra? Válaszolja meg a Tisztelt Olvasó. Számomra az utolsó fiumei kormányzó inkább áldozat, mint bűnös. Az események, a nagypolitika és kiszolgáltatottság áldozata. Egyben egy olyan letűnt világ utolsó képviselője, amely soha nem jön vissza. S ma már csak emlék, hogy Magyarországnak volt tengere.

IFM